A kutatás időbeli lefedetsége 1995 és 2001 közzé tehető.
A rendszerváltást követő években radikális átrendeződés ment végbe a szociális újraelosztás terrénumain. A változás egyik legfontosabb metszete a társadalombiztosítás átrendezése és univerzális ellátásának piaci kötése volt. Ezzel szoros összefüggésben robbanásszerű növekedés következett be a decentralizált segélyezés rendszerében, amely elvileg a piacról kiszorultak alapszükségleteit volt/van hivatva kielégíteni. A kutatás ez utóbbi alrendszer közelebbi vizsgálatára vállalkozott. A dokumentumelemzésen, egyéni-családi és intézményi interjúkon alapuló felvétel a decentralizált rendszert mozgató helyi hatalmi és érdekviszonyok vizsgálatát tűzte ki célul. Kiderült: a diszkrecionális önkormányzati döntési rendszer "védőhálóján" a szegények, mindenekelőtt a roma szegények széles csoportjai rekednek kívül, miközben időnkénti befogadásukat a helyi középosztály formális és informális munkaerő-igénye szabályozza. A kutatás feltárta azt is, hogy a helyi szociális ellátórendszer fontos szerepet játszik a nőknek a rendszerváltással megnyíló új szociális terülteken való foglalkoztatásában, akiknek bizonytalan munkaerő-piaci helyzete és az ebből fakadó igazodási kényszer szinte önműködően szabályozza, hogy a szociális segélyezés szelekciós mechanizmusai egyrészt hatékony fegyelmezőeszközül szolgáljanak, másrészt simulékonyan igazodjanak a pulzáló helyi munkaerő-igényekhez.