Elérhetővé váltak Kristóf Luca, Csurgó Bernadett és Kovách Imre 2017-2020 között felvett kutatása és annak kutatási anyagai a KDK repozitóriumában. A kutatás a 2010 utáni kultúrpolitika jellegzetességeit (a nemzeti ideológia növekvő jelentőségét, a kultúrpolitika növekvő instrumentalizációját, és a kulturális közpolitika (policy) és politika (politics) összeolvadását), illetve ezek kulturális elit összetételére gyakorolt hatását vizsgálta. Az eredmények szerint a korábbi kutatásokból ismert baloldali túlsúly továbbra is fennáll, a 2010 után bekerült elittagok között azonban jóval kevesebb a baloldali, illetve a budapesti születésű, ezzel az elit rekrutációs szempontjai megváltoztak az Orbán-kormányok ideje alatt. 

A kutatás azt is vizsgálta, hogyan hatott a politikai polarizáció a kulturális mező működésére: a reputáció, az intézményrendszer és az erőforrások megoszlására. A vizsgálat elemezte, kik a legnagyobbra tartott kulturális szereplők az elitben, és milyen tényezők hatnak tekintélyük kialakulására. Az elemzés szerint a szekértáborhoz való tartozás egyértelműen erőforrásként működik: a baloldaliak, és kisebb mértékben ugyan, de a jobboldaliak is nagyobb eséllyel tartják nagyra a hozzájuk hasonló politikai nézeteket vallókat - kulturális teljesítményüktől függetlenül.

Az elemzés a kulturális elit körében felvett kérdőíves és interjús vizsgálat alapján készült. A kérdőívet és az anonimizált adatbázist tartalmazó kutatási gyűjtemény a KDK repozitóriumában a https://openarchive.tk.mta.hu/530/ linken érhető el.